Huszonkettedik fejezet - Mesedélután
Hamarosan kiértek az erdőből. Naruto nem figyelt oda eléggé, és felbotlott egy kőbe. Majdnem elesett, de Sasuke még időben elkapta.
- Jól vagy? - aggódott Sasuke.
- Ahamm.. Köszi.. - szólt Naruto. - Hogy itt mennyi hatalmas kavics van! - morgott.
- Ez a rejtett kő falu. - szólt Kakashi. - Még szép hogy nagyok a kövek.
A kapun belül, már várták őket. A Tsuchikage a fiúval. A fiúnak barna rövid haja volt, és ő is annyi idős lehetett, mint Narutoék.
- Örülök, hogy épségben ideértek.
- Mi is.. - szólt Naruto a lábujját fogva.
- Nos... Én Hatake Kakashi vagyok.
- Uzumaki Uchiha Sasuke... - mosolyodott el Sasuke. Ez az első, hogy az új nevükön mutatkoztak be.
- Uzumaki Uchiha Naruto. - emelkedett fel a szőke, majd a fiú leblokkolt. "Ő... aranyos..."
- Hé! Illene bemutatkozni! - morgott Naruto.
- Igen.. Bocsánat. A nevem Nakagawa Ashitaka.
- Örülünk... - szólt Kakashi.
- Csak a magad nevében beszélj sensei.. - morgott Naruto halkan.
- Valami baj van? - nézett Sasuke a szőkére.
- Nem... Csak fáj a lábam.. - szorongatta tovább a lábujját.
- Remélem nem nagy baj hogy magukkal megy. - szólt a Tsuchikage.
- Nem, már mindent elintéztünk. - szólt Kakashi.
- Mehetünk? - kérdezte Sasuke.
- Igen.. - válaszolt a sensei, majd elindultak.
- Biztos, hogy bírsz jönni? - kérdezte Sasuke mosolyogva.
- Hát.. Eléggé fáj a lábam.
- Felvegyelek a hátamra? - húzta féloldalas mosolyra a száját a fekete.
- Megtennéd? :O - nézett aranyosan Naruto.
- Persze.. - szólt Sasuke, majd felvette a hátára a szőkét.
Mikor beértek az erdőbe, Kakashi megszólalt.
- Kissé túlzásba vittétek a színjátékot nem gondoljátok?
- Színjáték..? - nézett fel Ashitaka.
- Naa Sensei! Tényleg fáj a lábam! - szólt Naruto nevetve.
- Megmondhattad volna, hogy a hátamon akarsz jönni... - szólt Sasuke.
- Oi! Sasuke! És ha az öreg Tsuchikage szívrohamot kap?
- Az Ő baja lett volna.. - szólt Sasuke. - Amúgy biztos jól van a lábad?
- Hát.. kicsit fáj, de majd Sakura megnézi.
- Már ha lesz rá ideje, és nem Leevel fog randizni.. - nevetett Sasuke.
- Sakura? - kérdezte Ashitaka.
- Jah.. te nem ismered.. Ő a Hokage.
- A Hokage? Akkor miért beszéltek róla ilyen nem Hokagéhez illő módon?
- Sakura a barátunk. Egy csapatban voltunk mielőtt Hokage lett.
- No igen.. Azok a szép idők.. - szólt Kakashi.
- Sensei! El ne kezdje megint! - nevetett Naruto.
- Jól van na.. - lett morcos Kakashi.
- Hát igen.. Akkor még más volt.. - nézett fel a szőke az égre, majd az orrán landolt egy esőcsepp.
- Eső.. - szólt Sasuke. - Idefele láttam egy barlangot. Jobb lesz, ha meghúzódunk.
- Igaz.. - szólt Kakashi, majd a barlang felé vették az irányt.
Mikor megtalálták, bementek. Sasuke óvatosan letette Narutot, majd kiment fáért. Aztán tüzet csinált.
Ashitaka és Kakashi leültek a tűz mellé, Sasuke pedig Narutohoz ment.
A szőke épp a lábujját nézegette.
- Kicsit bedagadt.. - szólt. - De már nem fáj.
Sasuke nekiállt bekötözni.
- AU! De ha megszorítod, akkor fáj!
- Csak bekötözöm..
- Hagyd már a lábujjamat, és gyere közelebb... - szólt Naruto.
- Mondja.. - kezdte Ashitaka. - Konohában minden ember ennyire... figyel a másikra?
- Hát.. Ők.. szóval.. Ők más helyzetben vannak.
- Hogy? - értetlenkedett Ashitaka.
Kakashi nem tudta, hogy mondja el, hogy ne legyen neki nagyon fura.
- Gyere már, és hagyd békén a lábujjam!
- Minek?
- Gyere ide és ne beszélj annyit!
- Neem...
- Na majd mindjárt megkapod.. - térdelt fel Naruto és Sasukéra vetette magát.
- Ezek.. idióták. - szólt Ashitaka.
- Várd ki a végét.. - mondta Kakashi, mivel Ő már tudta hogy mi következik.
- Adok én neked.. - szólt Naruto, majd megcsókolta a feketét.
- Mi a.. ! - ugrott egyet Ashitaka.
- Ezt akartam elmondani. Nem vetted még észre?
- Mit?
- A nevüket.
- ??
- Sasuke UZUMAKI UCHIHA és Naruto UZUMAKI UCHIHA. - emelte ki a vezetéknevüket.
- Akkor Ők..
- Bizony. Már majd egy éve házasok...
- Azta... - esett le az álla Ashitakának.
- Bocsi.. A szádért.. - szólt Naruto, miután elszakadtak egymástól.
- Nem számít.. - törölte le a vért Sasuke. - Már megszoktam..
- Hát igen.. ha valaki leírná a történetüket, 500 év múlva is legenda lenne... - szólt Kakashi mosolyogva.
- Ugyan sensei... - szólt Naruto.
- Ha belegondolok hogyan kezdtétek... Az én két rivális tanítványom...
- Tanítvány? - kérdezte Ashitaka.
- Igen.. - szólt Naruto. - Én, Sasuke és Sakura, nomeg Kakashi-sensei alkottuk a hetes csapatot.
- Azok a régi szép idők...
- Sensei... - sóhajtott a két szerelmes.
- Hogy jöttetek össze? - kíváncsiskodott Ashitaka.
- Hát.. Végülis.. Elmesélhetjük.. - szólt Naruto.
- Még úgyis esik az eső.. - mondta Kakashi.
Sasuke és Naruto belekezdtek a mesélésbe. Ashitaka figyelmesen hallgatta, míg Kakashi néha felhorkantott.
- Új technika? És én miért nem tudtam eddig róla?
- Nyugalom sensei... Nem nagy durranás.. - szólt Naruto.
- Igaz.. - mondta Sasuke. - A Chidori Nagashi, és a Rasen Shuriken összeolvadása. A Sasuto Rasori.
- Grr.. És én most hallom először..
A két fiú tovább mesélte. Majd mikor befejezték, Ashitaka megszólalt.
- Nahát! Ez jobb volt mint a Rómeó és Júlia. (Vajon a Narutoban ismerték a Rómeó és Júliát? O.o *szerki)
- Nos Naruto.. Allergiás vagy valamire? - nevetett Kakashi.
- Sasukén kívül semmire.. - nevetett a szőke.
- Most úgy teszek, mintha ezt nem hallottam volna.. - nevettek mindannyian. Csak szegény Ashitaka nem értette, hogy miről van szó.
Aztán elállt az eső, és kis csapatunk hazaindult Konohába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése