Tizenhatodik fejezet - Diagnózis: Halál....

Tizenhatodik fejezet - Diagnózis: Halál....

Két hónap telt el.. Sasuke és Naruto rengeteg küldetést csináltak meg, és boldogok voltak. Már az esküvőt is tervezgették. De csak még elméletben.

-          Ráérünk még.. - mondták. Vajon igazuk volt?

Voltak kisebb vitáik.. Például, Naruto elhagyta valahol a SasuNarus nyakláncát. Aztán összekaptak, de Sakura megtalálta. Így ismét visszatért a béke.

Aznap esős nap volt. A SasuNaru párosnak volt egy tekercshordozó küldetésük, a határra.

Már visszafelé jöttek, amikor Sasuke hirtelen furcsán érezte magát.

-          Mi a baj? - aggódott Naruto.

-          Lezsibbadt a karom... Nem bírom megmozdítani, és szédülök is..

-          Siessünk Sakurához! - szólt Naruto, majd felvette a feketét a hátára, és elindult. Sakura kivizsgálta Sasukét.

-          Fogalmam sincs mi ez.. - idegeskedett Sakura. - Olyan, mint egy méreg.. De nem tudom kideríteni miből áll..

-          Ez mégis mit jelent?? - ordibált Naruto.

-          Naruto.. Nyugodj meg..  ezzel nem segítesz. - szólt rá Tsunade. - Majd én megvizsgálom a szert..

Sasuke az egyik kórteremben fekszik. Naruto idegesen ment be hozzá.

-          Van valami?

-          Semmi.. Azt mondták, hogy valami méregféleség..

-          Lehetetlen.. A Karinnal való harcom óta nem kaptam... - Sasukéba belefagyott a szó.

-          Te jó ég! Karin! A gyenge méreg, amit beadott!

Sakura rohant be.

-          Naruto, gyere gyorsan..

-          Megyek..

Sasuke értetlenkedve nézett Naruto hűlt helye után.

-          Mi a baj?

Sakura már a könnyeivel küszködött.

-          Naruto... Szóval... Sasuke.. Haldoklik.

-          HOGYAN?

-          Biztos lehet valamit csinálni! - idegeskedett Naruto.

-          Lehetetlen.. a méreg valami fura reakcióba lépett a szervezetével. és már teljesen felszívódott... Próbálkozhatunk, de...

-          Nem lehet... - szólt Naruto. Szemei égtek a sós könnyek özönétől.

-          Valamit csak tehetünk a fenébe is! Biztos van valami mód, hogy...

-          Naruto.. nincs...

-          NEM ADHATJUK FEL!! - ordított Naruto. Már rázkódott a sírástól.

-          Naruto.. én... tehetetlen vagyok.. - szólt Sakura.

-          És Tsunade?

-          Még most is próbálkozik...

-          Mégis mennyi ideje van?

-          Úgy.. fél éve - sírt már Sakura is.

-          Fél év... Nem lehet.. Sasuke... - szólt Naruto, majd kirohant a kórházból. Lerogyott a földre és keservesen sírt. Sakura bement Sasukéhoz, hogy elmondja neki.

-          Meg fogok.. halni?

-          Sajnálom Sasuke...

-          Hol van Naruto?

-          Nem tudom.. Elrohant, és... - de már Sasuke nem volt ott. Narutot kereste.

Meg is találta. Imádott szőkéje vörös szemekkel ült egy nagy cseresznyevirág fa alatt.

-          Sa..su..ke... - szipogott.

-          Naruto.. - ölelte meg szerelmét a fekete.

-          Nem.. Nem halhatsz meg...  Még nem! Együtt kellene meghalnunk 90 évesen az ágyban ölelkezve..

-          Cssss...... - csitította szerelmét.

-          De... Az én hibám.. ha akkor nem megyünk el likvidálni őket...

-          Ne beszélj butaságot.. Nem a te hibád... Megtörtént és kész. Ezen már nem változtathatunk.

-          Én... én....én.... szeretlek Sasuke! - bújt a szőke Sasuke karjaiba.

-          Én is nagyon szeretlek Naruto... Jobban szeretlek, mint azt el tudnám mondani...

-          Én nem bírnám ki, ha elveszítenélek... fél év olyan kevés idő...Még annyi mindent el akartam neked mondani.. és meg akartam tenni veled... Annyi helyre el akartalak még vinni... És az esküvőnk? Mind a semmibe foszlott egy pillanat alatt.... - sírta a szőke. - És megígértem, hogy boldoggá teszlek..

-          Naruto.. Én.. boldog vagyok.. Itt vagy velem, és más nem számít.. Életem végéig veled akartam lenni... És teljesült...

-          Sasuke...

-          Nekem csak te kellesz, és boldog vagyok... - már Sasuke is sírt.

-          Ha nem leszel mellettem.. Ha nem a karjaidban ébredek, akkor semmi értelme élnem! - szólt Naruto, miközben úgy szorította Sasukét, minta soha nem akarná elengedni.

-          Csss...

Naruto csak sírt és sírt. Végül álomba sírta magát. Sakura elmondta Sasukének, hogy beadhat neki egy érzéstelenítőt, hogy tünetmentes legyen. Sasuke elfogadta. Mondván, Narutoért mindent megtesz, és így tünet, és fájdalom nélkül tölthetik együtt a hátralévő idejét.

Sasuke próbálta elfeledtetni Narutoval hogy fél év múlva... szóval... /az író törölgeti a szemét, hogy meg ne fulladjon a könnyeibe/ eltávozik.

Mindenféle dolgokat csináltak. Vidámparkba jártak, néha küldetést is csináltak. Mindig együtt voltak. De Nem volt könnyű.. Naruto minden este csak úgy tudott elaludni, ha Sasukét ölelhette. Minden éjjel rémálma volt, és sírva ébredt fel.