Tizenegyedik Fejezet - Mi ütött belétek?
- Három hónap telt el azóta, hogy Naruto és Sasuke összeköltöztek. Sasuke reggelit készített, Naruto még aludt.
- Vajon most már minden rendben lesz? - gondolta Sasuke mikor kopogtak. Sasuke ajtót nyitott.
- Kakashi?
- Üdv Sasuke...
- Jöjjön beljebb. Bár Naruto még alszik...
- Sietek... Csak azért jöttem, hogy szóljak, küldetésed lesz. Egyedül, és szigorúan titkos.
- Értem... Akkor Naruto sem tudhat róla?
- Nem.
Sasuke szomorúan bólintott.
- Mikor kell indulnom? - kérdezte a fekete.
- Ma este késő éjszaka. A feladatod, ezt a tekercset elvinni, erre a helyre. - adott oda Kakashi egy térképet Sasukénak.
- Rendben.
- Ennyi lenne. Akkor én megyek is.
- Viszlát. - szólt felnézve a térképből, de a sensei már nem volt ott.
- Nagyszerű...
Sasuke eltette a szekrényébe a tekercset és a térképet, majd megterített. Nemsokára a szőke is felébredt.
- Mm... Sasu... Micsoda illatok. - jött ki a hálószobából Naruto.
- Jó reggelt. - ment oda Sasuke, és jó reggelt-csókot adott kedvesének. Naruto visszacsókolt.
- Volt valami, amíg aludtam? Mintha hangokat hallottam volna.
- Mit mondjak? - gondolta Sasuke. - Csak Hinata volt itt. Most szánta rá magát hogy elmondja, Ő takarította ki a házad. - rögtönözte a fekete.
- Ez rá vall... De több mint három hónap után? Ez még tőle is fura... ^^
- Hát igen... - bólogatott Sasuke. - Nem akartam hazudni, de muszáj volt. - gondolta.
- Együnk!!
- Usoratonkachi... - mosolygott a fekete majd egy édes csókot adott szerelmének. - Együnk.
Miután megreggeliztek, kimentek a parkba. Egész nap szórakoztak, és jól érezték magukat. Miután hazaértek, Sasuke elment bevásárolni. Addig Naruto elment Hinatához.
- Hinata?
- Na... Naruto! - pirult el a lány.
- Hé... Köszi hogy kitakarítottad a házam. Nagyon rendes volt tőled. Igazán jó barát vagy.
- Se... Semmiség Naruto-kun... - szólt Hinata. - Vajon honnan tudja? Rájött volna? - gondolta.
- Nah én megyek is... További jó estét!
- Neked is Na... Naruto-kun!
Naruto hazament, majd nekiállt vacsit csinálni. Már terített, amikor Sasuke hazaért.
- Annyian voltak a boltban... - morgott Sasuke. - A pénztárnál is hosszú volt a sor.. Miért nem tud egyszerre több pénztár nyitva lenni? - dühöngött.
- Ugyan Sasu... Konoha az Konoha..
- Igaz-igaz...
- Beszéltem Hinatával. - mosolyogott Naruto. Sasuke nyelt egyet.
- Igen?
- Ahamm, és teljesen elpirult mikor megköszöntem neki. Arra hivatkozott, hogy "Semmiség!", de láttam, hogy örült neki hogy megköszöntem.
Sasuke elmosolyodott. - Nahát! Tényleg Hinata volt? Szerencsém volt... - gondolta Sasuke megkönnyebbülve.
Miután megvacsoráztak, elmentek fürödni, majd aludni mentek. Vagyis csak Naruto. Sasuke ébren várta, hogy mikor kell indulnia.
Hajnali egy óra felé Sasuke felöltözött, magához vette felszerelését, majd a tekercsért és a térképért ment. Még adott egy csókot Narutonak, majd elment.
Narutonak ismét rémálma volt. A Hebis ügy után először.
Sasuke már a Végzet Erdejében járt. Miközben az ösvényen haladt, előtört néhány rossz emlék. Naruto és Ő itt váltak el egymástól három és fél évre, hogy aztán megtalálják a boldogságot.
De tényleg így van? Vagy ez csak álom?
Sasuke egyre beljebb haladt az erdőben, elmerülve az emlékekbe, amit a hely idézett fel benne. Észre sem vette hogy kiért az erdőből, és megérkezett a küldetése helyszínére.
Sasuke elkerekedett szemekkel bámult az ott lévő személyre.
- Naruto?
- Tch. Üdv Sasuke...
- Mit keresel itt? - szólt Sasuke. - Sajnálom, hogy nem szóltam. Kakashi mondta, hogy..
- Milyen Kakashi? - nevetett Naruto gonoszan. - Kakashi már két napja küldetésen van.
- Hogyan?
- Én voltam! Henge no Jutsuval... Hogy el gyere ide, és megölhesselek. - nevetett ördögien Naruto.
- Nem hiszem el. Ez csak álom...
- Bár az lenne... Bár csak álom lenne, hogy valaha is hozzádértem! Azóta nem tudom lemosni a bőrömről a mocskos Uchiha bűzödet!
- Naruto... - morgott Sasuke. Naruto támadott. Kunaikések zápora hullott Sasuke felé, de Ő nem tudta bántani Narutot. Szerette. Éppen ezért elfutott Konoha felé. Szemeiből sós harmathoz hasonló gyöngyök peregtek. - A fenébe, miért csaptál be engem egész idő alatt?! Csak kihasználtál engem?! - suttogta Sasuke.
~Visszaemlékezés
- Egyszerű.. Akit szeret az ember, arra nem tud haragudni. akármilyen hibát is követett el. - szólt Naruto még mindig mosolyogva, majd megölelte szerelmét.
- Nem számít, min kell keresztülmennem, hogy szerethesselek... Én még a halált is túlélném érted... Sőt... Ezerszer meghalnék egyetlen csókodért... Soha nem tudnék haragudni rád... Mindig melletted leszek, és többé nem leszel egyedül. Ahogy én sem...
~ Visszaemlékezés vége
- De miért tetted, mindezek után... - motyogta a fekete és rohant Konoha felé.
- Kukuku... Most jöhet a másik... A Naruto fiú.. - szólt a visszaváltozott Naruto. Helyette Suigetsu volt ott. Kicsit még nevetett, majd elpukkant, és Sasuke alakjában jelent meg Naruto házánál.
- Hm... Sasu? Jó reggelt...
- Még jó reggelt... Mégis mit képzelsz magadról? - szólt az ál Sasuke.
- Sasuke? - lepődött meg Naruto.
- Miattad van az egész! Ha nem erősödsz meg, akkor nekem nem kell elmennem! Nem hagyom ott a falut, és nem lettem volna Missing-nin! Miattad van!
- Mi? Miről beszélsz?! - élénkült fel Naruto.
- Hogy miről?? Direkt provokáltál! Azt akartad, hogy nekem se legyen senkim úgy mint neked!
- Te is tudod, hogy ez nem így van! Soha nem akartam neked rosszat!
- Tényleg? Nem hiszek neked.. Gyűlöllek Kyuubi... Gyűlöllek!!! - kiáltotta az ál Sasuke, és rátámadt Narutora. Naruto kitért.
- Mit mondtál...? - akadt meg Naruto.
- Kyuubi... Csak egy démon vagy, semmi több... Kár volt rád pazarolnom a drága időmet.
- Teme... - Naruto úgy érezte mintha ezer kunai és senbon döfte volna át a szívét. Az ál Sasuke shurikennel támadt. Naruto kirohant a házból, ki Konohából..
Narutonak eszébe jutott, amikor megismerkedtek Sasukéval. A fekete a mólón ült, Naruto pedig a móló előtt állt, és megszólította a feketét.
Sasuke ott Kyuubinak szólította őt. /Ebben a Ficben Sasuke és Naruto már kiskorába is tudta, hogy Narutoba van zárva a kilencfarkú. /
Aztán Naruto jelenetet rendezett, hogy miért nem lehet vele normálisan beszélni.
Aztán Sasuke megszólalt:
" - Akkor mond meg a neved. Ha démon is vagy, biztos van neved. Ha megmondod, soha többet nem nevezlek Kyuubinak.., "
- Azt mondtad nem igaz? - suttogta Naruto sírva. - Akkor miért? - Sírt.
Sasuke Konoha felé rohant, Naruto pedig ki Konohából. A végzet erdejében találkoztak.
- Teme... - morogta Naruto.
- Dobe... - szólt Sasuke.
- Most nem úszod meg! - kiáltott Naruto és támadott.
- Te sem... - szólt Sasuke és egymásnak támadt a két fiú. Naruto a Rasen Shurikennel, Sasuke a Chidorival támadt.
- És bíztam benned... Valóban bíztam benned!! - gondolta Naruto könnyezve.
- Egyszer sem kételkedtem benned! De te... - gondolta Sasuke keserűen.
A két Chakrafegyver összeért, és hatalmas robbanással ellökte a fiúkat háttal a sziklafalnak.
- Miért...? - sírt. - Hogy tehetted...ezt velem.....Sasuke? Hisz...megígérted. - suttogta Naruto elhaló hangon.
- Én? Te.,. hogy tehetted....Én.. nem tudtam, hogy így érzel....... - szólt Sasuke, majd elcsuklott a hangja.
- Így fogok...meghalni? - gondolták szinte egyszerre. - Aztán eszükbe jutottak az együtt töltött boldog pillanatok.
- Minden rendben.. - gondolták egyszerre. - Még ha így is történtek a dolgok.. Én még mindig szeretlek....
- Sahsuhkeh.. - szólt Naruto.
- Nahruhtoh... - szólt Sasuke, majd egyszerre hunyták le a szemüket.
Eléggé megsebesültek, de nem haltak meg. Ott feküdtek egymással szemben egy-egy sziklánál eszméletlenül.
Pár óra múlva Kakashi és Sakura talált rájuk, ugyanis Hinata látta Narutot elrohanni sírva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése