Huszonnegyedik Fejezet - "Miért Ő?"

Huszonnegyedik Fejezet - "Miért Ő?"

A két fiú hosszú keresés után, megtalálta Ashitakát a gyakorlópályán.

-          Végre megvagytok! - rohant Ashitaka a fiúk felé.

-          El sem vesztünk. - szólt Naruto.

-          Dehogynem! Végigjártam az egész falut utánatok.

-          Bocsi^^

-          Nem számít...  - sóhajtotta a barna. - Szeretnék veletek gyakorolni, hogy megszokjam a csapatmunkát. Tudjátok.. Én mindig egyedül harcoltam.

-          Egyedül? - lepődtek meg a fiúk.

-          Igen. Nálunk nem voltak csapatok, hanem mindenkit egy sensei tanított. És csak ketten mentünk, ha küldetést kellett csinálni.

-          Akkor kezdjük.. - szólt Sasuke, majd hirtelen Kakashi termett előttük.

-          Baj van fiúk! Megtámadták Konohát. - szólt Kakashi idegesen.

-          Hogy mi? - ugrott fel Naruto.

-          A szivárvány falu ellenséges csapatokat küldött ránk. Elvittek egy nagyon fontos tekercset, és Mika-sant is magukkal vitték.. Utána kell mennetek!

-          Hogyan?! - pattant fel Naruto és Sasuke. - Dehát Mika-san Tsunadével volt! Hogy tudták Őt elvinni? - ordított Naruto.

-          Nyugodj meg Naruto.. - szólt Sasuke. - Merre indultak?

-          Észak felé. De ne együtt menjetek. Sasuke, te Nejivel mész. Naruto, te Ashitakával. Veszélyesek, szóval ne keveredjetek bele! Csak Mika-san kell és a tekercs. Ne kezdjetek önakcióba.

-          Rendben. - mondták, majd Kakashi elpukkant.

-          Szóval külön megyünk.. - szólt Naruto Sasukéra nézve.

-          Régen nem voltunk külön küldetésen. Vigyázz magadra... - ölelte meg a fekete a szöszit.

-          Te is. Ha bajod esik, abba belehalok.

-          Ne aggódj.. Siessünk.. - engedte el a fekete Narutot.

-          Sasuke?

-          Hn?

-          Szeretlek.. - szólt, majd megcsókolta szerelmét.

-          Én is... Ashitaka! Hat szemed Narutora megértetted?

Ashitaka zavartan bólintott.

-          Naruto.. majd találkozunk..

-          Ígérd meg. - szipogott Naruto.

-          Megígérem... és betartom, vagy ne legyen a nevem Sasuke Uzumaki Uchiha. - nézett a fekete Naruto szemébe. Szemei komolyságot, aggódást, és szerelmet mutattak.

-          Hiszek neked... és teljesen megbízom benned.. - szólt Naruto, majd még egy utolsó pillantást vetettek egymásra, és elváltak.

Sasuke miután megtalálta Nejit, együtt indultak el az északi hegyek felé.

Narutoék az északi erdőbe mentek.

-          Meg kell találnunk Mika-sant! - szólt Naruto. Szemei aggodalmat tükröztek, és félelmet. Félt, hogy elveszíti Sasukét. Noha bízott benne, amik eddig velük történtek, elég okot adnak arra, hogy féltse. Akár a nagy semmitől is.

-          Nem lesz baja.. - szólt Ashitaka.

-          Tudom...

-          Nagyon szerethetik egymást. - gondolta Ashitaka. - De... Én is szeretem Narutot. És én mindig megkapom, amit akarok. - gondolta, majd lefordult.

-          Hová mész? Ashitaka! - kiáltott utána Naruto.

-          Erre láttam valami mozgást! - szólt vissza Ashitaka.

-          Várj meg!

-          Nincs itt semmi.. - szólt Sasuke, amint végigpásztázta a környéket a Sharingannal.

-          Tényleg nincs.. - mondta Neji, aki ugyanezt tette a Byakugannal.

-          Akkor merre menjünk? - vetette fel a kérdést Sasuke.

-          Azt hiszem, hogy nem erre jöttek, hanem az erdő felé.

-          Az erdő? Te jó ég! Naruto! - lett ideges Sasuke.

-          Nyugi Sasuke. Naruto erős nindzs*a. Nem kell féltened.

-          Tudom... De... Segítenünk kell nekik. És Őszintén... Nem bízom abban az Ashitakában sem. Fura alak.

-          Tudom, miről beszélsz. Ráadásul, amikor veszekedtem Ten Tennel, észrevettem a fánál hallgatózni. Megnéztem a Byakugannal, és a chakrája vetekszik a Narutoéval. Valami nem stimmel vele. - szólt Neji.

Sasukének hirtelen összeállt a kép.

-          Te jó ég! Hát persze! Rejtett kő... Hogy ez eddig nem jutott eszembe! A rejtett kő szövetségese a rejtett szivárványnak. Kereskedelmi kapcsolat van köztük, mint Konoha és Suna között.

-          Ehhez mi köze annak az Ashitakának? - kérdezte Neji.

-          Ashitaka a rejtett Kőböl jött Konohába. - szólt Sasuke.

-          MI??? Akkor...

-          Igen.. Ő lesz a szivárvány és a kő kémje.

-          Te jó ég...

-          ÉS NARUTO VELE VAN! - ordította Sasuke, majd szélsebesen futott az északi erdő felé, nyomában Nejivel.

-          Ashitaka? - szólt Naruto, mikor elvesztette a barna fiú nyomát.

A fiú Naruto mögé lopózott, és leütötte Őt.

-          Megvagy... én kicsi Narutom.. - szólt Ashitaka egy gonosz mosollyal, majd bevitte a szőkét egy barlangba.

Ashitaka megkötözte Narutot, majd bekötötte a száját. A szőke felébredt a karját ért fájdalomra.

-          Mi a...! - akarta volna mondani, de a szájában lévő rongytól képtelen volt.

-          Kukuku... - nevetett Ashitaka gonoszan.

-          Mmmm.. - szólt volna Naruto.

-          Ehhe.. Tudod Naruto... Én egy kém vagyok szivárványfaluból. Mindig megkapom amit akarok... És én most téged akarlak! - szólt Ashitaka, majd végignyalt Naruto arcán.

Naruto rángatózott, majd végül sikerült kiszabadítania a száját.

-          Te.. áruló! Hagyj békén! - kiáltozott Naruto.

-          Nem vagyok áruló, mivel sohasem voltam Konohai. - kacagott Ashitaka. - Békén sem hagylak, mert most már az enyém vagy...

-          Te.. rohadék! - köpte szembe Naruto a fiút mikor az meg akarta csókolni.

-          Ejj.. de harcias valaki. Inkább akkor legyél harcias, amikor alattam nyögsz! - kacagott Ashitaka.

-          Az soha nem fog bekövetkezni! - morogta Naruto. - Tudtam.. Éreztem! Nem kellett volna különválnom Sasukétól..  - gondolta Naruto.

Ashitaka gyomron vágta Narutot, aki összeesett. A barna fiú meg akarta csókolni a szőkét, aki minden erejével azon volt, hogy eltolja magától a fiút.

-          Senki sem érhet hozzám Sasukén kívül! - szólt Naruto.

-          Nem-e? - kacagott Ashitaka, majd ajkait a szőke nyakára tapasztotta.

-          Eressz el! - próbált védekezni a szőke, de már nem volt sok ereje. Kezei le voltak kötözve, így semmilyen jutsut nem tudott létrehozni. A Rasengannal meg magát is megsebesítette volna. A lábai is össze voltak kötözve, így felállni sem tudott.

-          Mi az? Miért nem élvezed? - kérdezte Ashitaka mérgesen.

-          Nem fogom élvezni egy olyan rohadék érintéseit, mint amilyen te vagy! - morgott Naruto. - Sasuke... Már nincs elég erőm... Sasuke..  - gondolta, majd szemei könnyezni kezdtek.

-          Erre kell lenniük! - szólt Sasuke idegesen. - Ha az-az Ashitaka csinált valamit Narutoval, ott helyben megölöm!

-          Sasuke! Ha elveszíted a fejed, annál tovább tart a megtalálásuk. - szólt Neji.

-          Igaz... - szólt Sasuke. - Nyugodj meg Sasuke... Keresd Naruto chakráját.. - gondolta Sasuke.

-          Valamit észleltem arra! - mutatott Neji egy nagy barlangrendszerre.

-          Megnézem! - szólt Sasuke, majd végignézte a területet a Sharingannal. - Megvannak! De.. Valami nem stimmel. - szólt Sasuke. Két alakot látott egymáson. - Az nem lehet! - üvöltöttek a gondolatai, majd sebesebbre vette a lépteit.

-          Szállj le rólam! - sírt Naruto. Kezei és lábai már véresek voltak. Csuklójába teljesen belevágódott a kötél, ahogy próbált kiszabadulni.

-          Most nem segíthet rajtad a drága kis Sasukéd! - kacagott Ashitaka, majd újra Naruto nyakára tapadt.

-          El fog jönni értem! És ki fogja tekerni a nyakadat! - üvöltötte Naruto.

-          Tényleg? - emelkedett fel a barna. - Szerintem nem. Nem fog rájönni hol vagyunk.

-          De igen! Ha ideér, ne számíts jó végre! - szólt a szőke. Könnyei potyogtak a fájdalomtól. - Sasuke... Érj ide hamar... - gondolta.

-          Na nézzük milyen is az ízed.. - szólt Ashitaka, majd ajkait a szőkéjére tapasztotta. A szőke összeszorította száját. Sasuke épp akkor ért oda. Egy fal választotta csak el. Teljesen leblokkolt a látottaktól. / A sharingannal látta, de hallotta is.  /

Naruto elrántotta a fejét, és ismét szembeköpte a barnát. - Mondtam, hogy hagyj békén! - szólt Naruto, majd felordított, mert Ashitaka meghúzta a kötelet. Ezáltal még mélyebben belement Naruto csuklójába.

-          Eressz el.. - nyögte Naruto a fájdalomtól.

-          Addig, nem amíg az enyém nem leszel. - vihogott Ashitaka, majd ismét meg akarta csókolni, de Naruto lefejelte a fiút.

-          Már mondtam nem? Az egyetlen, aki hozzámérhet, az Sasuke! Érted? SASUKE! SENKI MÁS!

-          Megyek már Naruto! - tért észhez a fekete, és berohant. Bemosott egyet a barnának, aki elrepült teljesen a barlang másik faláig.

Sasuke dühös volt. Sőt. Narutoért ölni tudna.

-          Sa.. Sasuke... - nézett fel Naruto a szerelmére, majd elájult.

-          Mit tettél vele, te mocsok! - ordított Sasuke dühösen.

-          Csak szórakoztam.. - kacagott Ashitaka, majd letötölte a száját a vértől.

-          Ezért meghalsz...! - üvöltött Sasuke Narutora nézve, majd épp támadt volna mikor Neji odaért.

-          Sasuke! - kiáltotta a Hyuuga fiú.

-          Épp időben Neji.. Láthatod, hogy harcol egy Uzumaki Uchiha.. - morogott Sasuke, majd kezében megjelent a Chidori Nagashi.

-          Sasuke! Nem ölheted meg!

-          Mi? Nézz rá! - szólt Narutora nézve. Szemeibe könnyek szöktek. - És én még rábíztam! Hogy lehettem ekkora hülye! Az sem érdekel, ha ezért büntetést kapok... De innen ez a mocsok nem megy ki élve! - morgott Sasuke. Teste remegett a dühtől. Szemeiből könnyek potyogtak.

-          Sasuke.. Megértelek, de nem ölheted meg.

-          De miért? Miért Ő? Tudtad miken mentünk keresztül! Elmeséltük! Akkor miért? - morgott Sasuke, miközben könnyei utat törtek sápadt arcán.

-          Miért Ő? Mikor már annyit szenvedett? Miért pont Őt kellett bántani, mikor csak.. - csuklott el a fekete hangja. - Annyi bűne van, hogy boldog akar lenni?  Miért? A fenébe is MIÉRT?? - kiáltott Sasuke, majd a Chidori Nagashit Ashitaka mellé nyomta. Helyén egy jókora lyuk lett.

Ashitaka halálra rémült szemekkel állt Sasuke mellett.

-          Ha egy ilyen eltalált volna, már halott lennék.. - gondolta.

Sasuke hátrált, majd lerogyott a földön fekvő Naruto mellé, és kikötözte. Még mindig folytak a könnyei, s amikor meglátta Naruto csuklóját, még jobban elkezdtek folyni.

-          Naruto... - suttogta Sasuke. Már alig kapott levegőt a dühtől.

Neji megértően nézte őket, majd egy Ketrec jutsut hozott létre Ashitaka körül.

Sasukét már semmi sem érdekelte, csak az, hogy Naruto mielőbbi ellátást kapjon. Ölbevette az ájult szerelmét, és elhagyta a barlangot.

Újabb eset került fel arra a listára, amelyre már annyi szenvedést róttak fel mióta együttvannak.

-          Esküszöm Naruto... - kezdte Sasuke. - Esküszöm, hogy soha többé nem foglak egyedül hagyni egyetlen percre sem. Mindenkit likvidálni fogok, ha egy kicsit is felmerül bennem hogy rosszak a szándékai. Esküszöm, hogy soha nem hagylak egyedül, csak kérlek, gyógyulj meg... - szólt a fekete, majd egy apró csókot nyomott szerelme könnyes arcára. Arra az arcra, amely a legkedvesebb neki ezen a világon.

-          Már késő délután lehetett mire visszaért Konohába. Azonnal kórházba vitte a szőkét, ahol el is látták. Az intenzíven feküdt, eszméletlenül. Sasuke el sem mozdult mellőle.

-          Az én hibám.. - suttogta a fekete Naruto kezét fogva. - Ha észreveszem, hogy mik a szándékai.. Ez nem történik meg.. Naruto.. kérlek, bocsáss meg... - sírt a fekete. Könnyei a szőke kezére hulltak. Fájdalmat, szomorúságot, tehetetlenséget, és dühöt érzett a szívében. Aztán semmit. Elnyomta az álom.